Településünk

A település története

A település első írásos emléke 1361-ből származik, amikor Chernefulde néven említik. A Csörnyeföld elnevezéssel 1877-ben találkozunk először. Csörnyeföld 1977-ig önálló község volt, aztán 1977-1992 között egyesítették Muraszemenye községgel, ekkor Szemenyecsörnye néven volt ismeretes. 1992-ben a két település szétvált. Csörnyeföldön leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak, de a lakosok átjártak a környező települések üzemeibe is, illetve olajmezőkön és intézményekben is találtak munkát.

Ma leginkább mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, valamint erdőgazdasággal foglalkoznak. A település adottságai miatt a szőlőtermesztés és a fafeldolgozás szárnyal. Csörnyeföld a Mura menti borvidék egyik központja.

Csörnyeföld címere álló, háromszögű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halom, középsőjén nyugvó arany heraldikai koronából növekvő, arany szőlőtőke, két egymást keresztező indával, rajtuk egy-egy szőlőfürttel és két-két levéllel. A szőlőtőkét jobbról a koronából kihajló leveles arany búzakalász, balról leveles arany kukoricaszár kíséri. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe tett és aranytermésekkel ékített leveles zöld faág övezi: jobbról tölgy, balról bükk.

Földrajzi elhelyezkedése, környezete

Az országhatár és a Zalai-dombvidék markáns délnyugati pereme között elhelyezkedő terület a Mura mente. A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura-folyó időszakos árvizei zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt.

A falu Zala megyében a szlovén és a horvát határ közvetlen közelében, a Zalai-Dombság szelíd déli fekvésű lankáinak lábánál helyezkedik el, Letenyétől 12, Lentitől 20 kilométerre.

Látnivalók

A községet körülölelő dombok, a klimatikus adottságok kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre, az erdők értékes faállományukon kívül vadban rendkívül gazdagok. A táj szépsége, a szőlőhegyek és a környező erdők az év minden szakában kellemes túralehetőséget nyújtanak azoknak, akik szeretik a csendet, a kikapcsolódást. Az ide látogatók a 2 kilométerre található muraszemenyei bányatavaknál hódolhatnak a horgász szenvedélyüknek, a gasztronómia kedvelői a szőlőhegyek pincéiben kóstolhatják meg a gyöngyöző, kiváló minőségű, illatos fehér borokat és a hozzá illő helyi ételspecialításokat. 2000-ben megalakították a szervezett borutat, így az ott lévő, vendégszerető gazdák portáinak meglátogatásához szervezett kereteket is tudnak biztosítani. A falu központjában található korszerű, információs és számítógépes hálózattal rendelkező Teleház, az érdeklődők számára felvilágosítást nyújt a térség idegenforgalmi látványosságairól, programjairól. A község határán halad el az országos kéktúra útvonala. A település értékei a vörcsöki templom, a falu közepén az úgynevezett temető-dombon található templom és emlékmű, valamint a faluház könyvtárában megtekinthető Soós Lajos fafaragó munkáinak állandó kiállítása. A községben található a Vörcsök Vadásztársaság központja, melyek előzetes programigényeket, konkrét ajánlatokat biztosítanak az érdeklődők számára.

Csörnyeföld közösségi tere

Csörnyeföldön közösségi térként a Faluház épülete szolgál.

A település központi részén helyezkedik el. 1960-as évek végéig iskolaként üzemelt. Az általános iskola Muraszemenyére történő áthelyezésével az épület kihasználatlan maradt, állaga leromlott. Az 1990-es évek elején felújításra került, azóta a település Faluházaként funkcionál.

Ezen épület emeletén Teleház, valamint a Soós Lajos Községi Könyvtár működik. A Könyvtári Szolgáltató hely termében állandó kiállítás keretében tekinthetők meg Soós Lajos pásztorfaragó munkái. 

A pásztorfaragó egyik tanítványa volt az itt született Boa Endre népi iparművész, aki 2014-ben munkáját a községnek adományozta, ami szintén a helyi könyvtárban kapott helyet.